pech nagy p-vel

Cucc országban élünk... Nagyon cucc... Tudtam, a jó világ, lejár, még mielőtt én akár annak határába kerülnék... És bár sokaknak volt szerencséjük gyerekük mellett maradni annak 2 éves koráig, nekem - és még néhány pechesnek ebből már már nem jut...

Az már csak mellékes, hogy szerény véleményem szerint pofont ad a kormány a kakának, mert 1. aki eddig elintézte, ezután is elintézi a "handicap" plusz évet, 2. aki nem megy vissza, elintéz egy "somer" papírt, és annak munkanélküli segély kell fizessen a "párt", 3. ismétcsak nem szaporodik sem az ungurság, sem a középosztály és attól felfele, hanem az alullevőségek. Akiknek ismétcsak mi kell majd szociális segélyt fizessünk...4. az állami alkalmazottak 25%-os bércsökkentése sem hozott a konyhára semmi megtakarítást (nálam sokkal okosabb pénzügyi elemzők véleménye szerint), pedig az sokkal jelentősebb tétel... És lehetne az ellenérveket sorolni... De minek? Csak csendes hőbörgés... Mert széllel szemben pisikálni nem lehet....

Utólagos hibaigazítás: úgy tűnik elhamarkodott volt a morfondírozás. Szerencsére ilyen is van!...

hagyomány

Idén harmadik alkalommal ajándékozott meg a november utolsó hétvégéje a tél első havas élményével, kacagással, kandalló melegű hétvégével. Az állandósuló kedvenc helyünkön. Lett hó és elő(és fel is!)került a hólánc, volt áfonyáta és káposzta leves, bor és igazság. És buli.
És a "család". Természetesen. A jól ismert alaptagokkal és az állandó újakkal.
Egy következő míting helyszíne már megvan, csupán a "családtagok" számára alkalmas hétvége találása a kemény dió.