2008. december 16., kedd

nem látni...

az erdőtől a fát. no meg a fától az erdőt. esőtől az utat, ködtől a várost. a csomagolástól a lényeget. a kiadástól a nyereséget. az aggodalomtól az öröm forrását....


((: modut... nav tto gidep)

2008. december 15., hétfő

1-el nő a tét!

Amikor az ember sok év után először nagyon óvatosan, aztán egyre kevesebb görccsel ismét kezdő lesz a sípályán. De kivételesen sokkal sokkal jobban tudja élvezni, mint 10 éves korában... Ezennel kiszélesedik a téli hétvégék kihasználási felülete...

2008. december 11., csütörtök

balettka búkártolva


(vagy amikor a blogból könyv lesz)

Balettka már nemcsak a neten olvasható. Szép lett a könyv, netmentes szapis övezetben is bármikor fogyasztható. Nyomtatásban még kihívóbbak és fantáziát pisztonálók Rozi balerinái, a rémes-rímek is hímes köntöst kaptak. Egyszóval tetszik. Egyszusszra el lehet olvasni. Ahogyan csikósvirág-sztorikat, vagy a berlini történeteket.

A balerinákkal személyesen jól ismerjük egymást. Idestova négy éve. Alkotójukkal egy szeroksz gép mellett elegyedtünk beszédbe anno. Mindig is lenyűgözött a színvilág és a mindenre képesség. Főleg ez! Bevallom, a bloggerkedésre is ez a barátság hívott ki. No meg a lélek elviselhető könnyűsége, mely számtalanszor visszaköszön a kedvenc és a kedvencebb sorokból.

az egyenes gerinc titka a terhek egyenletes elosztásában, a lépéselőny rendszeres gyakorlásában, de főleg a lélek elviselhető könnyűségében rejlik.

A könyvbelieket olvasva folyamatos a dilemmám. Aztán amellett döntök, amely szerintem akár kicsit rólam is ihletődhetett volna. Ha nem épp így történt;) Remélem lesz 2, 3 plusz végtelen lapozható balettkákból is, akár a rambókból...



zöld szoknya, piros haj
és láthatatlan lélek
néha színesen
máskor némán élek