Születésnapomra kaptam egy nagyon nagyon ötletes és rövid idő alatt szívemhez és az aktuális színű táskához nőtt ajándékot. Amelyben a mai napon ez szerepel: "két éves az un-sorriso blog". Igen, 2008-ban tavasszal ért el engem is a bloggerkedés lelkesedése. És azóta már 112 bejegyzés született meg. És körülbelül ennyi ül piszkozatban. Arra vonatkozó statisztikám nincs, hogy hányan olvasnak, de tervezem. Tudom, hogy ez egy 50 alatti szám. És azt is, hogy nem is akarok egy ennél kétszer nagyobbat elérni. Merthogy ez a legszűkebb-legkedvesebb réteget is jelenti, és néhány érdeklődőt. Amikor majd olyan okos leszek, mint egyesek, illetve olyan véresen komoly dolgokról fogok írni, mint kettesek, akkor talán ez megnő. De nem ez a cél. A cél a mindennapi mosolyravaló megteremtése:) És ez szinte kivétel nélkül sikerül:)
És akkor kicsi józsefattilázás, tivadarazás meg őszinte pancserkodás:
két esztendőm hat, alom,
két esztendőm nem adom,
de gyakran megmutatom
annak,
akit érdekel
mi történik énvelem
azoknak,
akik nincsenek
csak nagyon ritkán énvelem
kik hasonlóan bizik
on-line élik
a hétköznapit
annak,
aki értelmet lel
szavakban, képekben.
2010. március 18., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Köszönet MINDENKINEK aki bátorságot, adott, illetve pozitív visszajelzést, vagy csak egyszerűen jelzést arról, hogy "követ", avagy "értesült" a fejleményekről. És MINDENKINEK, aki olvas. Öröm, ha néha sikerül rámosolyogtatni mást is dolgokra, apró összefüggésre, vagy csak kacagást csalni az irodai hangulatokba, mindennapi események forgatagába. A cél továbbra sem változik. A gyakoriságok - sokváltozós eseményekből fakadóan - eltérőek, a dinamikájuk és színességük - igérem - a megszokott marad!
Megjegyzés küldése