A maffiózó kislánya hazaér, az apa ép "veret". Valakit. A lány bosszúsan szól az apjának: "Apa, kértelek már, hogy ne hozd haza a munkád..."
A szőke nő duzzog, hogy sorba kellett állni a sürgősségen:
"Ha nem engedtük volna magunk elé azt a pasast, ideértünk volna időben"
"De szivem, hát egy balta állt ki a fejéből...!"
"Hát kifogás az mindig van!"....
Szóval akad 1-2 jó poén. Is. A baj csak az, hogy ezeket alig-alig veszi észre az ember a közhelyekkel agyonzsúfolt, sztereotípiákkal leterhelt 110 percben. És még a Hableányhoz kicsit is hasonlító dalokat sem hallunk viszont.
A majom kedves, hogy ismét megszemélyesedik. Hogy Terka néni pótolhatatlan, szintén. Hogy kutyából nem lesz szalonna, megnyugtató. Hogy jueszejből hazakívánkozik az ember szíve, szintén. Hogy az család kitart egymás mellett, even in these days. Hogy a felszín, csak felszín, és aki látta már a felszín alattit, az nem dől be neki. Hogy a reménytelenből is ki lehet mászni. Valahogy. Mind nájsz. És még sok más ilyen.
De van egy sor más is. Sajna...
sztereotípia/közhely-random:
1. A buta, naív, teljesen sötét szőke nő. Na be serious. Egy nagyon nagyon (nem hajszínileg) szőke sem tud egy táska pénzt NY-ban szétrepíteni.
2. A nagyvagány (megjegyzem: lúzer) szélhámosra buknak a nők. Mindig egy jó nővel távozik. És minden más jó nőnek is kellene. Ez nagyon nagyon sántít...
3. Ha valaki kilépik nyugatabbra, csakis sztriptíztáncosnő lehet. És csakis orosznak nézik, ha az öreg kontinensről származik. Nocsak...
4. Magyarország egy ország, és a fővárosa Bukarest. Nem unalmas egy igen hangyányit?
5. Te pont úgy vagy jó, ahogy vagy! Plíz!!!
6. A pasasok észreveszik ha egy nőnek van agya. Ha azt a mellébe injekciózza. - Ennyire nem kéne na magunkat sem alul értékelnünk, meg a pasasokat sem....
7. A 18 éves bomba csaj (mellesleg milliárdos) még nem tudott fiúcskával puszilózni...Hm...A rendezőnek vajon van tini gyereke?
8. A pénzes pasas nem tud helyesen beszélni magyar nyelv, de nyilván paraszt, mert állandóan szotyizik. Hm... A szotyi elég széles társadalmi körökre jellemző, a helytelen fogalmazásmód meg lassan még szélesebbekre. Ne szűkítsük ennyire a kört...
9. Mindenkiből lehet sztár...Nos, tudom, ez most nagy divat. De akkor nem értem, miért próbálnak a színészek, énekesek annyit, ha valaki az utcáról (maffiózó verőlegénykedésből, gyógyszeres dobozok mellől) belép, és hirtelen kiderül, hogy mindenben azonnal nagyon jó.
Valami ami nagyon jó nem rontható el. De a folytatásába nem érdemes belekezdeni. Szinte lehetetlen überelni, nehéz utolérni, könnyű meg sem közelíteni...És hagyjuk már a közhelyeket!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Nagyon jól sikerült ez a kilenc szempont.
:) még tudnék (sajnos) további kilencet...
Akkor mindent bele. csupa szem vagyok :-)
Megjegyzés küldése