Van olyan, hogy indulásból tudod, hogy nem lesz jó. Nem lesz túl rossz, de a jó nem ilyen. Kibírod, szó sem róla, de ha hétvégi programot kellene választanod, nem ez lenne.Nos az élet ismét rámcáfolt. Hivatalos ügyben kell elutazni, megfizethető repjegy érdekében ott kell tölteni még két napot. Az egyetlen baj, hogy egyedül, és turistának nem jó lenni egyedül. Legalábbis ez a turista azt nem szereti. Ezt leszámítva nagy élmény volt! Máskor is szeretnék ilyen kellemetlen dolgokkal összekötött hivatali utakat:D!
A reptértől enyhén viszolyogtam. Aztán kiderült, hogy noha vásárhelyi, kolozsvári,Otopeni, Baneasa, Ferihegy repterekhez szokott keleteurópaikishitűnagyutazó eligazodik egy világváros óriási repterén is. Merthogy minden sokkal jobban ki van táblázva, el van igazítva, lépésenként van egy (többnyire nem echte német származású...) dolgozó, akitől bármilyen segítséget lehet kérni. Majdnem bármilyen nyelven! [Na jó, magyarul nem próbálkoztam, de mindenki beszél angolul is!] Az igazat megvallva, lehet az egész városban nem gyalogoltam annyit, mint a reptér területén... Tény az, hogy ezeknél egyszer működik minden! Olajozottan. Hogy német olaj-e, vagy import valami, nem tudom, de a gépezet működik.
Na természetesen nem mernék S-Bahnra jegy nélkül szállni. Megveszem. Felkészülök, hogy mint Londoban, vagy Barcelonában, vagy akár Pesten, valahova be kell dugni, ki kell lyukasztani, le kell az egységeket szedetni, valami! Hát semmi. De ettől függetlenül mégis megveszik a jegyet... Bezzeg nálunk....
Na és a város! Egy teljes napot bolyongtam. Igyekeztem eltekinteni a felhőkarcolóktól, nem
mindig sikerült:( De ezeken kívül majdnem minden tetszett. Főleg bent lakni a központ-központban) A kedvenc természetesen a Römerberg. Na és mázlista lévén a Paulkircheben egy nagyon jó képkiállítást néztem meg, a Dómban egy orgonakoncertbe hallgathattam bele, Goethe szülőháza sem volt kutyafüle, na és a Pálma kertben több órát is nézegettem a virágokat és fotózhattam a kaktuszokat. Amit ajánlottak, a torony, hát azt kihagytam.
Séta át a folyón és vissza, sok turista, sok kevésbé fehér németül beszélő, hallottam, testvéreket is beszélgetni imitt-amott (ők nem turisták voltak...), megnézhettem az ottani szász házakat, hadd ne mondjam, hogy az itteniek is vannak olyan szépek, csak helyenként nem olyan magasak:) S láttam sok szép ház mellett sok szép minit:( S fájt a szívem értük...In kurtzen Worten Frankfurt spricht mich an! Sehr!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése