11-12 évvel ezelőtt voltam már itt. Akkor viszont hosszabbnak tűnt és veszélytelenebbnek. Nosztalgia és szép idő-búcsúztatás, évforduló-ünneplés és kirándulás, némi adrenalin és számottevő sikerélmény. Tetszett. Még jobban, mint tizenévesen.
Néhány fotó. A szoros felső bejáratáról, a vízmosásról, kevésbé bizalomgerjesztő létrákról, csodaszép vízesésekről.
Egy hétköznapi élet hétfő reggelekből, keddi ebédekből, szerdai gyülésekből, csütörtöki ügyintézésekből, pénteki rohanásokból, a szokásos mindenféléből áll. Ez számos mosolyravalót (is) ad. Örülök, ha a magaméban észreveszek néhányat. Comunque la vita e bella!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése